2009. október 15., csütörtök

Verses, őszi hangulatban

A nyár után itt Sopronban is beköszöntött a tél. Mintha kimaradt volna az ősz. A múlt héten még 26-27 fok volt most 4 fok van reggelente és napközben sem lesz melegebb. Ma legalább a szél nem süvít. Itt Sopronban az a hír járja, hogy "vagy fúj a szél, vagy esik, vagy harangoznak". Kis túlzással igaz is:-D


Fényképezés terén totális elmaradás jellemzi blogom helyzetét. Ez van sajnos. Sok minden mással kellett az elmúlt hetekben foglalkoznom így nem maradt időm képeket készíteni, ( Az ehhez szükséges technika sem az igazi) de ami késik az nem múlik. Azért készítek ám ezt azt . Elkészült egy szép horgolt sálam Rikkerék nyersszínű gyapjújából. Tegnap levettem a tűről, de egy használat után úgy döntöttem, hogy még horgolok hozzá pár sort. Van már egy fél pár kesztyűm szintén ebből a fonalból csak csokibarnában ennek a másik felét kell elkészítenem. Remélem, hogy a hétvégére elkészíthetem. Amilyen idők járnak szükségem lesz rá. Hímzés terén kétségbeejtő a helyzet, mert a SWAp ajándékomon kellene dolgoznom (erősen) de tervek szintjén megakadtam. A "párom" kívánságait próbálnám minta terén érvényre juttatni eddig nem sok sikerrel, na de van B terv így a hétvégén ehhez nyúlok ha addig nem találok megfelelő mintát.


Nem tudom ki hogy van vele, de nálam vannak évszakokhoz köthető tevékenységek, olvasmányok. Verseket ritkán olvasok a tikkasztó hőségben. Miért? Nem tudom. Most viszont elérkezett a teát szürcsölgetős esték ideje amikor is az ember lánya bekucorodik (kutyasétáltatás után kifagyava) a kanapé sarkába és verseket olvas. Vagy.... a neten keresgél versek után és talál:

Kamarás Klára: Mint fák a szélben

A dombtetőn a ház előtt két roskatag fa.

Összenőtt,hatalmas kettős korona,

mint életük sok ága boga...

Milyen szél tűzte őket egy halomra ?

A csíraébresztő tavaszi pompa

ideje véget ért.

Ki nő nagyobbra, virít szebben?

-vívtak együtt és egymás ellen

fényért, esélyért, életért.

...és ág törött, gallyak szakadtak.

mikor viharban összecsaptak...

...de mégis támasz, mégis társ az,

akit a sorsod melléd választ...

Most mintha zúgnák szélben:

-Vigyázz!

-Vigyázok...

-Érted és értem...!

Ha te kidőlsz nekem is végem...

2009. október 8., csütörtök

Blog Oscar

Kóczi Csillától érkezett ez a kedves figyelmesség. Friss ismeretség a miénk, Magdalénán keresztül kerültünk kapcsolatba. Pár napja írtam egy rossz tapasztalatomról és akkor is kedvesen bíztattatok, hogy sokkal több jó dolog van a blogolásban mint rossz. Valóban. Ha jól meggondolom egyetlen kellemetlen élményem volt mióta ez a blog megszületett . Jóból pedig bőven kijutott.
Sokat tanultam tőletek, sok szépet láttam, és igaz szép gondolatokkal lehettem gazdagabb. Köszönet érte. Bármiben kértem tanácsot mindig volt aki segítségemre sietett. Meg kell említenem ennek a világnak a sokszínűségét is. Kezdetben a hobbijaimról készült képzeletbeli listámon csak a keresztszemes hímzés árválkodott. Mára? Ajaj a lista kibővült a kötéssel, horgolással, különféle hímzéstechnikákkal. Profi pesze egyikben sem vagyok, de talán nem is ez a fontos. Számomra csak az a fontos, hogy egy egy nehezebb nap után bekucorodhatok a kanapé sarkába és valamit böködhetek.
Az inspiráción kívül persze sok más dolog részese is lehettem, lehetek itt a blogos világban. Kételkedve, félve kértem segítséget az olasz nyelv tanulásához. Álmodni sem mertem volna, hogy ebben az őrült, rohanó világban önzetlenül segítséget kaphatok számomra ismeretlen emberektől. Az ismeretlenségből előbújva már kedves ismerősként köszönthetjük egymást és biztosan jókat mosolyognak az olasz fordításaimon. Köszönet a segítségükért.
Sokatoknak szeretném átadni ezt a díjat. Mindenkinek akinél naponta látogatást teszek és azoknak is akiknél idő hiányában esetleg ritkábban fordulok meg. Magyar tűbarátnéimnek és a főzős lányoknak, a külföldi bloggereknek csodás képeikért , mindenkinek akinél valaha megfordultam és megmosolyogtatott.