2008. október 22., szerda

Dobozok

Nagyon szeretem a dobozokat. Régieket, újakat. A fából készültet és az üvegből készítettet zománccal díszítve a papírdobozokat szép anyaggal vagy szalvétával, csomagolópapírral bevonva. Van is belőlük pár darab. Most kettőt mutatnék meg. Mindkettőt nagyon olcsón vettem a városban "működő" vasárnap reggeli ócskapiacon. A nagyobbik kifejezetten jó állapotban van. Veretes fém dísz van rajta. Kívül belül nagyon szép állapotban volt. Csak kipucoltam és már bele is költöztettem a cipzárjaimat, ferdepántokat. A kisebbik kissé romos. A teteje belső felét orvosolni tudtam egy régebbi angyalos képecskével. Kénytelen voltam az angyalka mellé kitalálni valamit az arányok miatt. Így került rá a szalaghímzéssel készült kis csokor.






2008. október 16., csütörtök

A másik-elhanyagolt-szerelem





Öreg zongorám. 150-160 éves lehet. Ajándékba kaptam. Igen ilyen is van ki gondolná. Valamikor réges régen zeneművészetibe jártam, Zongora szakra. Sok gond volt a kezemmel aztán jöttek más gondok is én pedig másik pályán kötöttem ki. A zenétől eléggé messze. :-) Férjhez mentem, megszülettek a gyerekek, nem volt időm gyakorolni. Nem szívesen szembesültem volna azzal mennyit is felejtettem. Nem ültem le játszani. Fájó seb maradt sokáig a pályamódosítás is. A pianínómat eladtuk, én akartam így. Egy éve körülbelül a gondviselés úgy gondolta itt az ideje annak, hogy másképpen legyen. Ekkor került hozzánk ez a csodálatos hangszer. Az első amit eljátszottam rajta az Ave Maria volt. Folytak a könnyeim.




Patchwork


Az első foltos próbálkozásom. Jellemző rám ,hogy nagy lendülettel és megmosolyogtató önbizalommal vágok bele az ismeretlen technikákba is. A mintát "csak úgy" varrtam ki. Tudjátok mondtam, hogy sütőtök mániás vagyok ilyenkor ősszel. Aztán napokkal vagy talán hetekkel később rátaláltam a foltvarrós lányok blogjaira. Mammka volt talán az első aztán jöttek persze mások is. Gondoltam anyagom van, varrógépem is, valamikor az ősidőkben még használtam is. Miért is ne próbálkozhatnék? Hát kérem , ez lett belőle. Nyílván rengeteg hibával de annál nagyobb örömmel készült kis darab. na igen az akasztók lemaradtak. Pótolnom kell.


Várom sőt kérem a kritikákat a hozzáértőktől. A kukacolást is rögtön ki kellett próbálnom de utólag már rájöttem, hogy azt bizony nem így kellett volna

My gift tu you


Avagy szerelemhímzés. Mindent félredobva 3 este alatt(na jó talán négy este volt) elkészültem vele. A minta két részből áll. Én egyenlőre csak az egyiket varrtam ki, de közeleg a nap amikor nekilátok a másik mintának is.

Alma és fája esete:-)




Erősen folyamatban . Vannak hímzések amik nálam teljesen évszakhoz kötődnek. Ez is egy olyan hímzés. Szerintem ezt csak tavasszal vagy nyáron lehet varrni. Most pihen. A mintát és a fonalakat Ritánál lehet beszerezni.

Idézet a könyvből


Vagy inkább üzenet. Mindnyájunknak.

Régiségek:-)

Addig is amíg az újabb munkákról készült képeim elkészülnek, mutatok egy két régebbit.


Ezt a képet tavaly karácsonyra készítettem férjemnek. Rövid történet a képhez: Sok-sok évvel ez előtt mondogatta, hogy ha egyszer negyven éves lesz ,szeretne pipára gyújtani. Közeledett a karácsony és én valami igazán nagy meglepetéssel szerettem volna előrukkolni. Olyasmivel ami nem szokványos. Vettem neki egy pipát. Eleinte úgy gondoltam, hogy amolyan ünnepi pipázós lesz a drágám, aki majd húsvétkor és karácsonykor töm magának egyet-egyet, de nem. Nem így alakult. :-) Már egészen szép pipa- gyűjteménye van. Én magam sem hittem volna milyen szép míves pipák léteznek. És akár hiszitek akár nem nagyon finom illatos dohányokat is lehet kapni. Nem lehet és nem is szabad összehasonlítani a cigarettával. Ehhez idő kell, szükség van többnyire mindkét kézre(tömködni...stb) és ezzel együtt jár a nyugalom is. Visszatérve a karácsonyi ajándékra a téma adott volt na és egy eléggé nehezen olvasható minta is. Ez született belőle. A meglepetés és az öröm nem volt kicsi:-)