Madaras hangulatban

Megfogtam és nem hagyom elrepülni.

Az egyik ilyen agyszüleményemet illene kivarrnom, hátha valami teljesen elvetemült alaktalan ...szóval ki kellene próbálnom végre.

Közeli célok.

A legközelebbi az otthoni káosz felszámolása lesz. Ma sajnos elviszik az ajándékba kapott zongoránkat. Pontosabban mi is elajándékozzuk. (régebben fényképeztem, mutattam)A zongora alatt már most is gyűlnek a dobozok a tetején is van ez meg az. A szoba közepéről mindent el kell vonszolnom, hogy kiférjenek valahogyan az emberek a kétszárnyú ajtón. Az igazság, az, hogy az új házban nem férne el kényelmesen, sőt kényelmetlenül sem. Pedig azt hihetné az ember. :-) kb 2 méterrel hosszabb házat kellett volna terveztetnünk, hogy velünk jöhessen, de ez négyzetméterben sokkal többet jelentett volna. Majd egyszer talán pótoljuk egy pianínóval. Ez tehát a mai programom. Ha a távolba nézek akkor sok szabad helyet kapok az egyre szaporodó dobozainknak, és ez jó.

A következő tervem a horgolás és gobelinezés mellett Barbi Házi áldása. Már hetek óta tervezem, hogy nekiugrom, nagyon szeretném mielőbb kibökni.

Nina fonalaiból választok hozzá mert már hetek óta csak rakosgatom, szagolgatom azokat a szép fonalakat, de még nem próbáltam ki őket.

Szüleim kertjéből

Benyó Judit: Anyám fehér virága

Anyám fehér virága hajlik fölém

és a mező is ide száll

az akácos kinő újra

melyben kislánykoromban guborogtam,

de az a sok aranyeső

melyet anyám a hajamba tűzött,

már nincsen.

Benyó Juditról, bevallom, soha nem hallottam. Ezt a verset találtam amikor szerettem volna valamit a képek mellé tenni. Még sok verset írt az édesanyjához akit elveszített. Szépeket, fájdalmasokat, amiket még elolvasni is nehéz.

Csak játszom

Kéretik elhinni, hogy nincs más tervem, csak játszom a programmal. A házakat nagyon szeretem és valahogy mindig úgy tűnt, hogy a neves tervezők mintái olyan egyszerűek és szépek és bizony még az is megfordult a fejemben, hogy nem lehet túl bonyolult létrehozni őket. Hááát már más a véleményem. Vicces dolgokat rajzolgatok:-) Rajzolni egyáltalán nem tudok:-( talán azért élvezem most ezt annyira.

Horgolás: Már írtam róla, anyukám gyönyörűen horgolt. Arról is írtam, hogy nekiveselkedek és megtanulom. Hamarosan mutatom életem első csipke terítőjét. Nem a legbonyolultabb fajtából való de anyu büszke lenne rám. (azt hiszem büszke is) Nagyon hiányzik.

Tulipánfa

Az első szárnypróbálgatás. Persze lehet, hogy az utolsó is:-) Barbi azt mondta, hogy amíg az ember az x-eket számolgatja, nem szomorkodik.

Férjem egyik kedvence a tulipánfa. A kertünkben biztosan lesz majd. Addig is megpróbáltam itt a kockák között elültetni.
Az az igazság, hogy már rettentően izgatott miképpen működnek a xszemes tervező programok. Egy kicsit játszottam vele. Ez egy demo program, így eléggé sok a korlátozás benne. Erről már Barbi is írt. Természetesen nem török tervezői babérokra és a kezdeti lelkesedés után biztosan felhagyok a próbálkozással. Egyenlőre jó játék:-D A fa a szék, pad madárka saját szülemény a leányka egy kicsit ,icipicikét hasonlatos egy ismert tervező formájához. (itt most pironkodok) de ez meghaladta a képességeimet:-) Azért kiváncsi leszek milyen kibökve...

Nna igen, kipróbáltam, kinyomtatható deeeee a színek "szuperek" : a fa kérge, a pad, a szék vörösek, pedig barnának tűntek amikor készült. A lényeg, nem ezekkel a színekkel fogom kihímezni. Mert hogy kibököm az biztos:-))

Folytatni kell

...ezt is. Ez is azok között a gondolataim között volt amik akkor fogalmazódtak meg bennem amikor anyukám elment. Arra gondoltam, hogy Ő horgolt, kötött a családban minden új gyereknek. Még a dédunokáinak is. Na meg persze az unokáknak és nekünk a felnőtt gyerekeinek is. Nekem, nekünk szülőknek ez olyan természetes volt. Igaz, hogy én karácsonyra készítettem pár kiscipőt, de a nagy dolgok anyu kezeiből kerültek ki. Érdekes, hogy az ember vesztesége mennyi mindenből tevődik össze. Azon is elgondolkodtam, hogy mi anyák miből is állunk. Simogatásból, időnként korholásból, a rétes ízéből egy meghorgolt terítőből. Olyan apróságoknak tűnnek de mégis a mindent jelenti.

Szóval, folytatnom kell. Ez az örökségem. Szomorú felismerés, de az én unokáimnak már csak én tudok horgolni. Meg kell tanulnom rendesen ezt a "szakmát" is.

Tegnap este elővettem a horgolótűmet és nekiláttam egy két apróságnak. Egy picike rózsa, egy nyuszi, (lapos nyuszi) és Sárának ( ő most a szüleim legkisebb dédunokája) egy kis kendőkezdemény ami eddig elkészült. A kendőt talán vasárnapig befejezem , akkor megyünk apuhoz.

Találtam egy pillangó mintát, megosztom veletek.

Rutinos horgolókat kérdezném: Jól gondolom, hogy a pillangót nem egyben kötjük? Ha értitek mire gondolok. Picike az egész de tegnap kifogott rajtam. A nyilak nekem azt jelentenék, hogy ott váltok fonalat illetve onnan indulok egy egy résszel?

Próbálkozom

Fonalfestéssel próbálkoztam pár napja. A legszebb egy pirosas gyümölcsteában festett fona volt. Pontosabban annak tűnt. ...amíg nem öblítettem ki. A meglepetés ekkor ért. Festés közben a fonal színe a legszebb kézzelfestett külföldi fonalakhoz hasonlított. Csodálatos átmenetekkel, ahogyan azt kell. (fenti kép) Öblítés után ebből SEMMI nem maradt. Koszos, szürkés kékes szörnyűséggé változott.

Ezen a képen középen látható mi lett a szép rózsaszín fonalamból. Na persze így jár az aki nem nézi meg hogy a festőnövényekről mit is kellene tudni. A fonalak átmenetileg lettek feltekerve erre a ...készségre. Eléggé ronda , tudom, de nem volt más kéznél. Valamit ki kellene találnom a fonalak tárolására. jelenleg kifogytam a bobinákból.