Csend és ami mögötte van.

...semmi baj:-)  Ha még járna erre valaki és aggódott volna:-) Igazából sok mindent készítettem, rengeteg dologgal foglalkoztam. Sok volt a munka is. Időben nem (túlóráznom nem kellett pontosabban nem szántam rá magamat) de intenzitásában annál inkább. A szomorú legfeljebb az, hogy még a Vatikáni valuta sem érkezett meg. Erről persze sokat tudnék írni de inkább  nem teszem. A lényeg hogy amit eddig ketten csináltunk azt most egyedül viszem. Nem panaszkodom a mai világban annak is örülni kell ha van munkája az embernek. Inkább csak emberi dolgokat hiányolok. Azokat viszont nagyon. Nnna de ez nem az a hely ahová panaszkdást hallgatni jöttök-ha még jöttök egyáltalán.

Inkább mutatom miket készítettem. írhatnám, hogy erre nincs mentségem, de annyira izgatott a nemezelt papucs gondolata, hogy belevágtam. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de az enyém lett. Közelről élőben titkosítanám.

                                                      A Meskára is készült pár dolog.

    Nemezelt nyakmelegítők, nyakékek és pár tollbugyor illetve karkötő a kedvenc sütőtökös témában.

Volt ebben a nyárban minden. Munka, nevetés, aggódás. Finom ételek, jó borok.Ragyogó napsütés és közben záporok is ...majd szivárvány. Ugye milyen szép?

     A nyárnak vége (igaz még kényeztet minket egy kicsit ) és jönnek a kandalló mellett töltött aktív esték.

Szokásomhoz híven soka tervem, aztán majd meglátjuk....:-)

Az elmúlt napokban

...sok minden történt felénk is. Ebben a pár hétben volt némi szabadság, sok munka, befőzés, nagy kirándulások , kötés is és horgolás is. Férjem favágós mellénye most az elsószámú kötött projekt. Persze mindig van mellette valami más is.

Ez a doboz, vagy kicsi szekrényke vagy nem is tudom, hogy mi egy óóóóriási beszerzés volt a vateráról. Talán hihetetlen, de 2500FT-ért lett az enyém. Igazi nagy mázlinak bizonyult, hogy sikerült megkaparintanom. Ráadásul tele volt mindenféle régi szépséggel. a teljesség igénye nélkül: egy szabó-olló  ami élesebb mint amit valaha is sikerült magaménak mondanom. Gombok, kicsik és nagyok. Gyapjú stoppoló cérna, illetve inkább fonal vastag harisnyákhoz. Fa spulnin jó pár gombolyag cérna. Igazi gatya gumi, csodás régies írással (németül) ellátva a csomagolását. Ez persze már elveszítette a használati értékét, de mint történelem ott marad a dobozban. na és hát tű, tű és megint csak tű. Minden mennyiségben és minden méretben. Van közötte olyan is amiről nem igazán tudom, hogy mire használható. Van olyan, (én még sosem hallottam ilyenről) amit nem befűzni kell, hanem egy kicsi, szinte láthatatlan vályat van a tű foka felett. Rá kell tenni a cérnát és csak át kell húzni. Kifelé természetesen nem működik ez a kis "ajtó" így varrás közben nem tud kijönni a cérna a helyéről. Öreg napjaimat fogja bearanyozni...:-D

A hölgy aki az előző (?) tulajdonos lehetett gyújthette a tűket. Amerre megfordulhatott biztosan vásárolt   tűt is a gyűjteményébe. nem számoltam meg hány darabból áll a gyűjteményem, de (remélhetőleg hosszú) életem végéig nem kell hogy vásároljak tűt. Ha csak nem folytatom a tűgyűjtést.

 

A dobozt lepucoltam, kipakoltam, bepakoltam, szagolgattam és próbáltam megidézni gondolatban egy öreg nénikét aki zoknit stoppol a kandalló mellett:-D

Kézi kártoló

Segítséget, tanácsot szeretnék kérni. Honnan és mennyiért lehetne kézi kártolót szerezni?

Fontam is...

...sokat. Persze nem csak és elsősorban a saját gyapjút.hanem az erdélyi gyapjút fonogatom.Készülök a télre. Vicces nem? 30 fokban. :-D

Ez egy mohazöld gyapjú , próbáltam közepesen vékonyra fonni. Nekem nagyon tetszik.

                                          Talán ezen az utolsó képen látszik a színe leginkább.

Szintén erdélyi szöszből készült ez a sok fonal. Kétféle méretben próbálom fonni. A vastagabbra fontból  férjemnek készül egy mellény. a vékonyabb fonalból saját magamnak kötök majd valamit.

A próba eredménye: Vastag 8-as tűvel kötve, és ha jobban megnéziktek a minta egyik feléhez hozzáfogtam a saját szürke-fekete fonalamból is.

Szabadságon voltam

Csak egy hetet egyenlőre, de az is szuper volt. A sok házimunka mellett jutott idő a gyapjúzásra is. Kemény küzdelem, de aki teheti próbálja ki. Az igazság az, hogy megnyugtató érzéssel gondolk arra, mi lenne a családommal, ha egy birkákkal teli lakatlan szigeten kötnénk ki mit hajótöröttek:-D Lássuk be, erre nagy esély van. Szóval kicsit savanyú, kicsit sárga (na ez ...sem igaz) de az én gyapjúm.

Az első három képen a mosott de még kártolatlan gyapjú látható. Szépek voltak a birkák. Volt közöttük egy majdnem merinó fajtájú és rackák is meg igazából nem is tudom, hogy milyenek:-D

Színüket tekintve, vagy a gyapjú minőségét, milyenségét (?) nézve kb négy félét kategorizálnék. A közeli képen látható, hogy a feketéből is két féle van a teljesen fekete és a hosszabb szőröknél ez az aranybarbás, őszes beütés is látható. Kártolásnál két felé válogatom, bár izgalmas keverni is őket. A fehéreknél szintén úgy látom, hogy válogatnom, osztályoznom kell őket. Ami olyan merinói féle az nyírás után is összefüggőbb "vattásabb " képletet mutat . A hosszabb, rackásabb szőr fényes és lágynak tűnik, selymes, de kicsit durvább fonal lesz belőle.

Ezek a kártolt gyapjaim. (kártoló= kutyakefe és a hozzá való fésű) A fehér nehezen fotózható, nagyon fényes, szép szösz. Látszik a kétféle fekete. lehet hogy őszült a bari?? Az aranybarnásból még nem kártoltam.  

A fehér fonva...

És a szürke is.

Tolnai fonal mellett a saját fonott és hátul a szösz.

Küzdelem a gyapjúval I.

Szombat reggel a bárányos embernél kezdtünk. Reggel nyolcra voltunk hivatalosak. Pontosan érkeztünk és sikerült viszonylag egyszerűen megtalálnunk emberünket. Kiderült , hogy évek óta ismerjük egymást. Kicsi a világ, főként Sopron:-D. Két zsákkal vettem (6kg) :egy zsáknyi (1 birkányi) fehér és egy zsáknyi (birkányi )barnás, feketés gyapjút vittünk haza. Megnéztem a barikat is. Nagyon szépek voltak. Volt közöttük racka egy "szinte "merinói és még ki tudja milyen . érdekes volt, mert nem voltak sokan, így midegyiknek neve volt. Akác (mert a gazda akácfákat ültetett azon a napon amikor megszületett. Verus, mert hasonlít a keresztlányára, olyan kis jámbor barika.:-D Név szerint vannak számontartva...érdekes ugye? Megnézhettem, hogy a fehér pulikutyája hogyan hajtja a nyájat. Ez is élmény volt. Szépek, gondozottak voltak és bundátlanok így birkanyírás után.

Nnna ,szóval két zsáknyi nyers gyapjú és én küzdeni kezdtünk egymással. Ez a jelenlegi helyzet.

Két nap ázás után ma megpróbálom kimosni őket. Természetesen részletekben vettem kezelésbe.

Csak gyártom, csak gyártom...

 ...és nem hagy bennem alább a lelkesedés. Nem tagadom, hogy sokat kutattam a technika a kivitelezés hogyanja után. Mostanában ezek születtek. 

Aztán...még festettem is . Zelnice és sokak után szabadon először a hagymahéjas festéssel próbálkoztam. (Már ami a természet adta  festékeket illeti)

Képeket majd a hétvégén készítek. Holnap izgalmas napom lesz. (Remélem) Kerestem és találtam (barátokon keresztül) itt Sopronban olyan bírkatenyésztőt ,aki a barikái levetett gyapját hajlandó eladni nekem. Talán már holnap boldog gyapjútulajdonos lehetek. Nyírt, büdös koszos gyapjúról lészen szó, de én nagyon örülök. Ha sikerül, akkor hihetetlenül potom áron jutok sok sok gyapjúhoz. A lelkesedésem egyenlőre nagy.