Blog Oscar

Kóczi Csillától érkezett ez a kedves figyelmesség. Friss ismeretség a miénk, Magdalénán keresztül kerültünk kapcsolatba. Pár napja írtam egy rossz tapasztalatomról és akkor is kedvesen bíztattatok, hogy sokkal több jó dolog van a blogolásban mint rossz. Valóban. Ha jól meggondolom egyetlen kellemetlen élményem volt mióta ez a blog megszületett . Jóból pedig bőven kijutott.

Sokat tanultam tőletek, sok szépet láttam, és igaz szép gondolatokkal lehettem gazdagabb. Köszönet érte. Bármiben kértem tanácsot mindig volt aki segítségemre sietett. Meg kell említenem ennek a világnak a sokszínűségét is. Kezdetben a hobbijaimról készült képzeletbeli listámon csak a keresztszemes hímzés árválkodott. Mára? Ajaj a lista kibővült a kötéssel, horgolással, különféle hímzéstechnikákkal. Profi pesze egyikben sem vagyok, de talán nem is ez a fontos. Számomra csak az a fontos, hogy egy egy nehezebb nap után bekucorodhatok a kanapé sarkába és valamit böködhetek.

Az inspiráción kívül persze sok más dolog részese is lehettem, lehetek itt a blogos világban. Kételkedve, félve kértem segítséget az olasz nyelv tanulásához. Álmodni sem mertem volna, hogy ebben az őrült, rohanó világban önzetlenül segítséget kaphatok számomra ismeretlen emberektől. Az ismeretlenségből előbújva már kedves ismerősként köszönthetjük egymást és biztosan jókat mosolyognak az olasz fordításaimon. Köszönet a segítségükért.

Sokatoknak szeretném átadni ezt a díjat. Mindenkinek akinél naponta látogatást teszek és azoknak is akiknél idő hiányában esetleg ritkábban fordulok meg. Magyar tűbarátnéimnek és a főzős lányoknak, a külföldi bloggereknek csodás képeikért , mindenkinek akinél valaha megfordultam és megmosolyogtatott.