Visszatérőben

Sok sok idő telt el az utolsó bejegyzésem óta, és még több az utolsó hímzős varrós bejegyzésem óta. Nem unatkoztam. Tettük a dolgunkat: reggel felkeltünk, ki ki elment dolgozni, suliba, aztán egy rövid albérlet látogatás után (haza megyek vagy hová...jelszóval) irány az épülő ház. Az előző bejegyzésemben írtam, hogy a nagy hórukk még előttünk áll. Jelentem túl vagyunk rajta. Augusztus 28.-án beköltöztünk új otthonunkba. Én visszakaptam az alvókámat, ami azt jelenti, hogy este csak le kell tennem a fejemet és láss csodát már alszom is. Na ez persze az esti olvasásoknak nem tesz jót. CSend ,nyugalom és békesség. Ebben élünk lassan egy hónapja. Van egy alapszabály: ha átmegyünk a hídon akkor onnantól csak jó dolgokat vihetünk haza. A többit letesszük a híd előtt. Na negy kell egy hatalmas folyóra gondolni, csak egy kis patak van a falu szélén.

Reggelente az egyetlen dolog ami megzavarja a nyugalmunkat a saját óránk berregése, pontosabban a telefon ébresztője. Egyébként ki tudja meddig aludnánk. A múlt szombaton nyolckor keltem fel. Már a napjára sem emlékszem mikor volt ilyen utoljára.

Az összes (még meglévő) hiányosságával együtt is a világ kközepe ahol élünk. Tudom, mindenki így érez a saját otthonával kapcsolatban és ez így is van jól.:-D

Gyarapodtunk is:-D Két kiscicával. Kezdetben ilyesztő volt Brúnó kutyánk érdeklődése, de úgy tűnik kezdi megszokni a kis jövevényeket. Pörci és Tyutyó urbánus nevükön: Pörszi és Szilveszter két édes pofa cicus. Ők nem félnek Brúnótól amitől viszont én kapok frászt.

Tervek? Mivel hol tartok? Érdekes hogy az elmúlt hónapokban csak olyan szinten jutott eszembe a böködés, hogy jaj de hiányzik, de semmi konkrét. Mostanság kezd viszketni a kezem. Lassan minden előkerül a dobozból és újra izzítom a tűt, cérnát. Titeket kedves barátnéim irigykedve néztelek az elmúlt hónapokban is. Sokszor sok helyen jártam, csak épp ritkán hagytam nyomot magam után. Lehet, hogy pont azért, mert én semmit nem tudtam mutatni és talán türelmem sem volt kommentet írni. Ezért elnézést kérek. De figyeltem rátok!

Azzal kezdtem, hogy visszatérőben, és úgy fejezném be hogy visszaváró hangulatomban vagyok. Igyekszem mutatni minden új-régi próbálkozásomat és várlak Benneteket ahogyan régen is tettem.

Szép hétvégét Mindenkinek.

Csilla